Permieter védelem
A kültéri védelem az egyik legrégibb fogalom a biztonsági intézkedések történelmében. Cikkünk a múlt vázlatos áttekintését követően, napjaink és a közelmúlt passzív kültéri védelmi megoldásait mutatja be
Egy vázlatos visszatekintés
Alapvetően azóta létezik, amikortól az emberiség a letelepedett életformát kialakította, és létrejött a magántulajdon, a javak (és jószágok) halmozása, így érdekké vált a saját tulajdon körbe határolása (elkerítése) védelme. A védelem ezen formájának szerepe lényegét tekintve tulajdonképpen változatlan maradt az évezredek során. Az egyik betöltött funkció az említett külső fizikai behatolás elleni védelmi szerep, míg a másik, szélesebb dimenzióban az elrettentő erő a hatalom nem elhanyagolható eszközeként (lásd: számtalan megnyilvánulási formáját világszerte napjainkban is)
Technikai értelemben tehát a jogsértők ellen védekezve a történelem során a valós (vagy nem ritkán a vélt) tulajdon a legkülönbözőbb (de azért általunk jól ismert megoldásokkal) elhatárolásra került. A régmúltban ide tartoztak az erődítmények, városfalak, a tornyok, bástyák, gátak, a várárkok is. Az eredményes külső védekezés szempontjából története során az ember az esetek többégében a környezeti adottságok felmérését vezető szempontként tartotta a védelem kiépítése során. Így logikus módon olyan helyen hoztak létre védelmi funkciót ellátó objektumokat, ami már alapból is nehezen megközelíthető adottságokkal bírt, ezzel biztosítva a stratégiai előnyt, pl. magaslatok, hegyoldal, folyóval, vagy szurdokkal határolt természeti képződmények. Ez alól kivételt képeztek az ókori szárazföldi hadászat leghíresebb képviselői, a Rómaiak. A római hadsereg hadjáratai során főleg kereskedelmi útvonalak csomópontjain hozott létre katonai táborokat, amelyek fő alkotóelemei, kültéri védelmi szempontból a kilátótornyok, sánckerítés, és árkok hálózata volt. Az évszázadok során tökélyre fejlesztették a héjvédelmi réteg megoldásokat is, melyet aztán a középkoron keresztül napjainkig alkalmaznak a kültéri védelem során.
Visszakanyarodva az ókorra, itt kell megemlítsük világörökségünk két leghíresebb képviselőjét, a római limesek leghíresebbikét, Hadrianus császár falát Észak-Angliában, és ennek a műfajnak a legmonumentálisabb megnyilvánulását, a Kínai Nagy Falat is. Ezen korszakokra leginkább a monumentalitás, a grandiózus és impozáns magasságok és falvastagságok volt jellemző, meglehetősen találékony és hatékony és persze a tömérdek ingyenes emberi munkaerőre épülő technológiai megoldásokkal.
A kapitalizmus kialakulása és robbanásszerű fejlődése természetesen alapjaiban változtatta meg a társadalmat. A termelés először céhekbe, majd egyre erősebb vállalkozásokba folyt, gombamód szaporodtak a gyárak üzemek, gazdagodtak cégek és tulajdonosaik és a korábbiaknál is sokkal jobban felértékelődött a javak, termelőeszközök védelme. A gyárak kerítéseit és az alkalmazott éjjeli őröket persze nagyképűség lenne tudatos kültéri védelemként beállítani. A megoldások tömeges elterjedése mégis itt indult.
A kiteljesedett tudományos technikai forradalom aztán már a XX. század második fele utolsó évtizedeibe hozta azt a széleskörű technikai innovációt, ami aztán megágyazott a biztonságtechnikának, mint önálló szakmának (majd napjainkban már diszciplínának).
Visszatérve a kültéri védelemre. A biztonsági szolgáltatások terén a dolgok persze bonyolultabbá váltak, ma kerületvédelmi biztonsági rendszerekről beszélünk leggyakrabban az állami és privát
létesítmények zónák- határok esetében (lásd: később). Az alaptézis azonban továbbra is változatlan maradt, minél értékesebb az ügyfél tulajdona – és minél fontosabb (védendőbb) az ügyfél –, annál összetettebb és bonyolultabb a biztonságának biztosítása.
Kerület védelem a modern korban
Ez hol és hogyan, milyen okokból és milyen eszközökkel kezdődött? Vélem: Idővel (mint ahogy napjainkban is) egyre nagyobb, kiterjedtebb létesítmények, létesítménykomplexumok születtek nagy területeken a privát szférában, de az állami infrastruktúrában is, ami magával vonzotta a bűnözés erősödését a betöréses behatolásokat. Megkerülhetetlenné vált a telkek perem védelmi vonalainak komolyabb, ellenállóbb kerítésekkel történő megerősítése. Ezek voltak az első korszerűnek tekinthető eszközei a kültéri védelemnek.
És ami aztán az emberiség „mérsékelt örömére” forradalmasította a kültéri védelmet, döntően a városi környezetben és a kritikus infrastruktúrák vonatkozásában, az a múlt század 70-80-as éveiben szárba szökkenő, járművekkel történő terrorizmus volt. Az első regisztrált ramming támadás 1953-ban történt, de az első szándékos, teherautóval történt terrortámadás 1973-ban, Prágában. Szükségessé vált tehát további eszközökkel megakadályozni a gépjárművekkel történő erőszakos behatolásokat épületekbe, városi közterületkbe stb.
A terrorizmus vitathatatlan és erősödő veszélye mellett napjainkban persze számos további szempont is felmerül az épületekbe való kontrolált bejutás ellenőrzése vonatkozásban.
Napjaink eszközei
A modern periméter védelmi rendszer esetén két külön típust különböztetünk meg, az aktív és a passzív rendszereket. Cikkünk témájának megfelelően a továbbiakban a korszerű passzív védelmi rendszerekről beszélünk. Ezt a csoportot tovább bontva léteznek statikus és mobil megoldások.
A statikus megoldások jellegzetessége, hogy egyszeri telepítés után azok pozíciójukból nem mozdíthatók el, azonban ha a megoldás automatizált megoldás, a blokád ideiglenesen feloldható.
A statikus automatizált megoldások olyan eszközök, melyek biztosítják a héjvédelmen való bejutást, jellemzően ellenőrzött körülmények között, ami lehet beléptető porta esetén sorompó, kapu, süllyedőoszlop,stb. személybeléptetés esetén lehetnek ajtók, kapuk, forgóvillák stb.
Ezen eszközök minden esetben a vonalvédelem részét képezik, annak elengedhetetlen elemei, és ugyanazt a védelmi szintet kell képviseljék amit a környező statikus fix elemek is hordoznak magukban. Általában könnyen felismerhetők a betöltött funkció miatt, valamint megjelenésük lehet figyelemfelhívó, figyelemfelkeltő és elrettentő is, ezek tényét erősen befolyásolja a védendő terület vagy objektum funkciója is.
Statikus fix megoldások széles skálán képviseltetik magukat, legrégebbi képviselői a korábban is említett, már meglévő természeti adottságok. Ezeknek egy vállfaja a manapság egyre népszerűbb parkosított, növényekkel beültetett előkertek, növényszigetek, illetve becsapódásgátló növénykazetták. Ezek összessége alkothat egy környezetbe illeszkedő, természetességet sugárzó komfortélményt, amit egyre több vállalat preferál. Egy vállfajuk a belvárosi környezetbe helyezett virágládák és kaspók, melyeknek vannak antiterror, illetve automatizált típusaik is.
A környezeti adottságok sokfélesége miatt a mai igények elindultak egy másik irányvonalba is, történetesen a belvárosi környezethez jól illeszkedő, perimeter védelmen kívül egyéb funkciót is ellátó eszközök irányába. Ilyen megoldások lehetnek például biciklitárolók, kihelyezett dohányzóhely, kültéri kukák, kültéri padok. Ezen megoldások növelik a komfortérzetet, jobban beolvadnak a környezetükbe, ezzel elkerülve az erődhatás jelleget, melyet a klasszikus, fix telepítésű utcai oszlopok összessége kelthet.
A másik nagy vállfaj, a mobil megoldások tárháza, mely eszközök nem teljesen objektumvédelemhez köthető, jellemzőbb felhasználási területeik inkább rendezvényekhez, kültéri eseményekhez köthető. Az ilyen megoldások fő célja egy adott terület szezonális, ideiglenes védelmének biztosítása, jellemzően úgy, hogy gépjármű behajtást akadályozza, azonban a személyi forgalom haladását biztosítsa. Mozgatásuk történhet gépi vagy kézi erővel, és bizonyos fajtáik kézi összeszerelést igényelnek használat előtt.
Bizonyos esetekben ezen eszközök más funkciót is elláthatnak kialakítástól függően, ugyanis vannak amikre az adott esemény reklámja is kihelyezhető, röviden marketingértékkel is bír.
Összegezve mind a statikus és mind a mobilis megoldás esetén tisztában kell lennünk a helyi adottságokkal és igényekkel. A legfőbb cél hogy felismerjük, vannak olyan helyzetek, ahol egy adott megoldás megtévesztő módon betöltheti egy elvárt védelmi funkciót, azonban ha annak telepítése vagy gyártása nem a megfelelő irányelvek szerint történt, hamis biztonságérzetbe ringathat bennünket. Ennek egyik elég konkrét példája az előszeretettel használt betonvédelmi elemek, amik jószándékból kerülnek kitelepítésre nagy forgalmú helyszínek védelme érdekében, azonban valós esemény során nagyobb kárt tudnak okozni, mint védelmet nyújtani. Emiatt célszerű olyan eszközökhöz fordulnunk, amig megfelelő tanúsítványokkal, certificattel, valamint ellenőrzött körülményekben végzett törésteszttel és minősítéssel rendelkeznek.
A megfelelően megválasztott, minősítéssel rendelkező, szakszerűen telepített eszköz minden esetben, maximálisan ellátja a tőle elvárt feladatot, akár hosszú éveken át.
További kérdés estén keresse bizalommal több perimeter védelmi megoldás hazai forgalmazóját, az Orion21 Kft-t.